A genetikailag meghatározott hallószervi-egyensúlyszervi fejlődési vagy működési rendellenességek egyik megnyilvánulási formája lehet a tinnitus. A Meniére-betegségnek is van örökletes típusa. Az öröklődő halló- és egyensúlyszervi elváltozások, betegségek azonban ritkák, többnyire autoszomális domináns öröklésmenetet mutatnak. Találtak olyan génmutációt, mely a belső fül perifériás degenerációját okozza, következményes fokozatos hallásvesztéssel és súlyos egyensúlyzavarral. Hallásvesztés és tinnitus jellemezte azokat a betegeket, akiknél egy másik vizsgálatban génmutációt sikerült kimutatni; az öröklésmenet autoszomális recesszív jelleget mutatott.

***

    2009. novemberében a Michigani és a Californiai Egyetem, valamint az Idahoi Orvosi Centrum fül-orr-gége szakemberei összefoglaló cikket írtak a tinnitus osztályozásáról, kialakulásáról, kórélettanáról, diagnosztikájáról és a leggyakoribb terápiás lehetőségekről. Megállapították, hogy a tinnitus esetében nagyon ritkán jön csak szóba sebészi beavatkozás. A leggyakrabban alkalmazott terápiák – nem gyakorisági sorrendben – a következők voltak:

  • Elektromos stimuláció
  • Biofeedback
  • Akupunktúra
  • Homeopátia
  • Gyógyszerek, gyógytermékek mint ginkgo biloba, antioxidáns készítmény, niacin és niacinamid (=B3 vitamin ), melatonin, nyugtató, feszültségoldó, depresszió csökkentő
  • Egyéni vagy csoportos konzultáció
  • Pszichológiai tanácsadás
  • Hangterápia – gyógyászati segédeszközök ( zajgenerátor, hallókészülék )
  • Egyéb hangterápiák

A szerzők az áttekintés után a következő megállapítást tették: a tinnitus egy tünet, ami kiváltó okok kutatását igényli. Gyakran halláscsökkenés az ok, de számos esetben más problémák is vannak. Ahogy az ok is sokféle, úgy a terápia is sokoldalú. A terápiát az egyéni tüneteket, problémákat szem előtt tartva kell megválasztani. A legtöbb esetben valamilyen hangterápia a szorongás, depresszió, alvászavar kezelésével együtt képes segíteni. Lényeges, hogy a sokféle lehetséges terápiából a legmegfelelőbbet alkalmazzuk és a páciens soha nem hallhatja azt a régi mondást: “együtt kell vele élni”.

***

Fülzúgás és halláscsökkenés együttes kezelésére fejlesztett ki néhány jelentős hallókészülék fejlesztő és gyártó cég (német, dán) olyan többprogramos digitális hallókészüléket, amely a hallás korrekciója mellett zajgenerátor programmódban a fülzúgás enyhítésére is alkalmas. A világ egyik vezető hallókészülék fejlesztője és gyártója olyan új sokcsatornás, több programos digitális készüléket fejlesztett ki, amelyben a halláscsökkenés korrekcióján túl a fülzúgás kezelésére, enyhítésére ú.n. ZEN programot alkalmaz.

A zen név a meditáció szanszkrit megfelelőjéből származik, nyitottságának köszönhetően nem csak a buddhisták körében népszerű. A készülékben levő program megszerkesztéséhez a fraktálgeometriát vették alapul. Ezt a programot bekapcsolva különféle relaxáló, nyugtató hatású hangeffektusok vagy zajok hallgathatók hangterápiaként. A San Francisco-i Egyetem két munkatársa vizsgálta a Zen hatásosságát tinnitus illetve hallászavar esetében. A hallókészüléket viselők nagy százaléka (86%) nyugtató hatásúnak értékelte ennek a programnak a használatát. A tinnitusban szenvedő paciensek alapvetően sokkal feszültebbek, mint a normál halló populáció. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a Zen hatásos relaxációs eszköznek bizonyult a tinnitus paciensek körében, a készülék 6 hónapos viselése után a paciensek 71%-a a panaszok enyhüléséről – 36% jelentős javulásról számolt be.

***

Welch és Dawes (Otago Egyetem, Új-Zéland, 2008.) speciális kérdőív – Multidimenzionális Személyiség Kérdőív – segítségével vizsgálták 970 főnél, hogy a személyiségnek milyen szerepe lehet a tinnitus érzékelésében. A vizsgált személyeket 3 csoportba sorolták:

– nem volt tinnitusa – időnként volt csak tinnitusa – tartósan fennálló tinnitusa volt

Eredmények:

A férfiak és a nők között nem volt különbség a tinnitus előfordulási gyakorisága szempontjából, de a nők bosszantóbbnak értékelték a tinnitust. A tinnitusban szenvedő emberek zárkózottabbak voltak, erősebben reagáltak a stresszre és kisebb volt az önkontrolljuk. Azok az emberek, akiket jobban bosszantott a tinnitusuk, szociálisan nagyobb mértékben bezárkóztak, közülük a férfiak intenzívebben reagáltak a stresszre. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a személyiség a tinnitus tudatosulását és ezen keresztül a tinnitus tartósságát befolyásolja. Így a személyiség faktorok figyelembe vételével alakítható a tinnitus terápiája és javítható a tinnitusban szenvedők kezelésének eredményessége.

***

Kochkin és Tyler cikke (The Hearing Review, 2008.) a hallókészülék hatékonyságával foglalkozik a tinnitus kezelésében. (A cikk kivonatát alább olvashatják)

A tinnitus illetve a hallásromlás önmagukban is ronthatják az életminőséget, a kezeletlen tinnitus és a kezeletlen halláscsökkenés együttes fennállása esetén ez még fokozottan igaz. Sok tinnitus által érintett embernek halláscsökkenése is van. Ilyenkor a hallókészülék viselése jelentősen javítja a hallást és ezáltal megkönnyíti a napi kommunikációt, de sokan még a mai napig nem értékelik, hogy a tinnitust is képes csökkenteni a készülék. Javuló kommunikáció csökkenti a stresszhelyzeteket, könnyebbé válik a tinnitus elfogadása és csökkenti a panaszt. A környező hangok erősítésével csökken a tinnitus hangosságának érzete és jelenléte.

Az új fejlesztésű ú.n. “open-fit” (nyitott illesztés) hallókészülékek segítségével részleges és hatékony hangterápia történik a tinnitusban szenvedő számára. A tinnitus, ami eddig előtérben volt, a hallókészülék hatására hátrébb sorolódik, a többi környezeti zajjal együtt a háttérbe kerül, a tinnitus kikerül a fókuszból, enyhül.

Kérdőív segítségével vizsgálták a hallókészülék hatékonyságát az USA 44 tagállamában és néhány kanadai tartományban. A megkérdezettek 60%-a jó/igen jó hatásúnak ítélte a hallókészülék hatását a tinnitusra.

***

Transzkraniális Mágneses Stimuláció, mint új kezelési lehetőség a krónikus tinnitusban. (Vielsmeier, Kleinjung, Langguth cikke, kivonat – Tinnitus-Forum 2008.)

A TMS lényege, hogy elektromágneses indukció segítségével az agy egyes területeit stimulálni lehet. A koponyacsontokon keresztül az ismételt stimuláció az idegsejtek aktivitását befolyásolni tudja. A megváltozott aktivitású neuronok / agyi területek helyét modern vizsgálómódszerekkel – fMRI= funkcionális Mágneses Rezonancia vizsgálat, és PET = Pozitron Emissziós Tomográfia – lehet meghatározni.

A módszert először depresszió kezelésében használták. Az utóbbi években kezdték vizsgálni hatását az eddigi terápiákra rezisztens tinnitus kezelésében. Az eddigi tanulmányok szerint a kezelés eredményessége számos tényezőtől függ (a tinnitus tartóssága, fennállásának ideje, egyidejűleg halláscsökkenés megléte, egyéb fennálló betegségek stb.). Kevés mellékhatása van: enyhe arc- ill. fejfájás. A szervezetbe beépített implantátum, ritmusszabályozó, bizonyos agyi történések esetében nem alkalmazható. Tinnitus esetén az agy bizonyos területein történő ismételt stimulációval csökkenthető volt az aktivitás. A legjobb eredményt az agy meghatározott régiójában 5-10 napon át, naponta 20-40 percig alkalmazott, alacsony frekvenciájú, ismételt stimulációval lehetett elérni.

A jövőben még további tanulmányok, kutatások szükségesek (a stimulációs paraméterek, a mágnes tekercs helyének optimalizálása), hogy a klinikai eredmények javuljanak.