Magnéziumhiány jelei
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag a szervezetünkben, számos fontos feladata van, felelős például a vérnyomás szabályozásáért, az izmok és idegek megfelelő működéséért, emellett az immunrendszernek és az emésztésnek is szüksége van rá. Mi utal arra, hogy nincs belőle elegendő?
A magnézium mintegy 300 különböző biokémiai folyamatban vesz részt a szervezetünkben, és a magnézium közel fele a csontokban tárolódik, csak viszonylag kis mennyiség kering belőle a vérünkben. Az, hogy kinek mennyi magnéziumra van szüksége, több tényezőtől is függ, például az életkortól a nemtől, vagy attól, hogy egy nő várandós vagy szoptat-e.
Bizonyos életkörülmények is indokolhatják a fokozott magnéziumbevitelt, például az, ha valaki nagyon stresszes életet él vagy ha komolyan sportol. Magnéziumhiányt okozhat például a nem kiegyensúlyozott étrend, az alkoholfogyasztás, a nem megfelelően kezelt cukorbetegség, a hányás és a krónikus hasmenés is. Milyen tünetek esetén gyanakodhatunk magnéziumhiányra?
A leggyakoribb jel, mely a magnéziumhiányra utal, az izmok időnkénti görcsös összerándulása (például a lábszárban). A magnézium nagy szerepet játszik az izmok megfelelő működésében, többek között úgy, hogy a kalcium és a kálium felhasználását is befolyásolja. A magnézium emellett képes blokkolni azokat a fájdalomreceptorokat, melyek az izomfájdalmakat érzékelik. A magnéziumhiánnyal összefüggő izomgörcsök közé tartozik az is, mikor a szemhéjunk rángatózik.
Fejfájás
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a gyakori fejfájások hátterében időnként a magnéziumhiány is állhat: akiknek nincs elég ebből az ásványi anyagból a szervezetében, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki migrén, ráadásul a rohamok nemcsak gyakoribbak, de erőteljesebbek is lehetnek. Aki hajlamos a migrénre, mindenképpen érdemes magnéziumtartalmú étrend-kiegészítőt szednie, akárcsak azoknak a hölgyeknek, akiknek a menstruáció előtt szokott fájni a fejük.
Szívritmuszavarok
A magnézium nagy szerepet játszik abban, hogy a szív izmai, illetve ingerületátvivő rendszere megfelelően működjön, ezért ha hiány jelentkezik belőle, akkor annak a szívet, illetve az egész kardiovaszkuláris rendszert érintő kellemetlen hatásai is lehetnek. Ezek közé tartozhat a túl szapora vagy a rendszertelen szívverés.
Hangulatingadozás és letargia
A magnéziumhiány következménye lehet a depresszió, a rosszkedv, a letargia, a nyugtalanság, az idegesség – ha nem tudjuk meghatározni, miért ugrunk a legkisebb dologra is, miért nem alszunk elég nyugodtan, vagy miért vagyunk folyton letörtek, akkor annak a hátterében a túl kevés magnézium is állhat. A magnéziumszint növelése javíthat a lelkiállapotunkon, csökkentheti az idegességet és a szorongást, emellett pedig a hatására sokkal jobban tudunk aludni is.
Gyengeség és fáradékonyság
Már a nagyon enyhe mértékű magnéziumhiány is okozhat gyengeséget, fáradékonyságot, általános rosszullétet. Megtapasztalhatunk fizikai erőtlenséget is, és úgy érezhetjük, hogy még a legkisebb feladat elvégzéséhez is komoly erőbefektetésre van szükség. Ennek a hátterében az állhat, hogy a magnéziumnak nagy szerepe van abban, hogy a glükózt energiává alakítsuk.
Vérnyomásproblémák
A magasvérnyomás-betegség kialakulásában számos tényezőnek van szerepe, például az egészségtelen, stresszes életmódnak és a rosszul összeállított étrendnek. Azonban a magnéziumnak is kiegyensúlyozó hatása van, hozzájárul például ahhoz, hogy a vérerek rugalmasak maradjanak, hiánya tehát a vérnyomás megemelkedéséhez is vezethet.
Memóriazavarok
A magnéziumnak közvetlenül is hatása van a tanulási képességekre, az emlékképek alkotására, illetve a memóriára is. Ha nincs elég magnézium a szervezetünkbe, akkor az a koncentrációs képességeinkre is hatással van: sokkal rövidebb ideig tudunk például figyelni. Egyes szakemberek szerint az alacsony magnéziumszint miatt fokozódhat az agyban bizonyos méreganyagok felhalmozódása is, ez pedig szerepet játszhat olyan neurológiai problémák kialakulásában, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.
Forrás: HáziPatika.com
***
Repülés fülzúgásban?
Vannak, akik halláscsökkenéstől vagy fülzúgástól félnek ha repülővel utaznak, azonban azt tudnunk kell, hogy a repülés élettani változásokat okozhat a szervezetben.
A repülés hatását elsősorban a felszálláskor és leszálláskor tapasztalhatjuk. Ennek oka, hogy a repülőgépben a kabin nyomása lecsökken. Normális viszonyok között ezek az üregek kivezető nyílásaikon keresztül kapcsolatban vannak a külső levegővel, így a légnyomás kiegyenlítődik. Abban az esetben, amikor ez a kiegyenlítődés akadályozva van, pl. orrdugulás miatt, nyomáskülönbség keletkezik, amely átmeneti hallásromlást, a fül eldugulását, szúró fájdalmat, fülzúgást okozhat.
A tüneteket még erősítheti megfázás, orrmelléküreg gyulladás és nazális allergiák, melyek gátolják a fülben a levegő átáramlását. Általában süllyedésnél, fülfájdalom jelentkezhet.
Ilyen esetben tanácsos akaratlagos középfül-szellőzést végezni (nyelés, ásítás, orrkifújás formájában). Ezért szoktak az utaskísérők leszálláskor cukrot osztani, illetve felébresztik az alvó utasokat.
A legtöbb fülzúgásban szenvedő is tapasztalja ezeket a hatásokat, de hangsúlyozni kell, hogy a tünet átmeneti és a felerősödött fülzúgás visszatér a korábbi szintre.
Vannak, akik azért aggódnak, hogy a motorzajtól zúgni kezd a fülük vagy ez a zaj károsítja a hallásukat. Azonban a repülőgép motorok háttérzaja segíthet elfedni a fülzúgást. Ha úgy találja, hogy a motor zúgása zavaró, a megoldás, hogy kiválasszon egy ülést a szárny előtt, vagy végső esetben használjon puha füldugót, ez azonban blokkolja a külső hangokat, így a fülzúgás átmenetileg hangosabbnak tűnhet. Ha használ zajgenerátort, akkor használja őket repülés közben is. Ha visel hallókészüléket, akkor a légi út során sem vegye ki. Ha a repülés időtartalmára eltávolítja a hallókészüléket, akkor a fülzúgás hangosabb és jobban észrevehető lehet, mivel még jobban a hallásukra figyelnek.
A repülőút előtti stressz hatással lehet a fülzúgás erősségére. Ilyen esetben rendkívül hasznos lehet relaxációs és légzőgyakorlatok alkalmazása.
Top tippek a kényelmes repülésért:
-Repülés hatására a tinnitus erősödhet, de ez átmeneti.
-Ha szükségesnek érzi használjon füldugót repülés közben, ez azonban elszigeteli a háttérzajt, és a fülzúgás átmenetileg felerősödhet.
-Ha teheti üljön a szárny előtti részbe, ahol a motorzaj nem olyan hangos.
-Nyeljen és ásítson amennyit csak tud. Ez megnyitja az Eustach-kürtöt és a levegőt beengedi a középfülbe. Rágózzon vagy szopogasson cukorkát. Ettől gyakrabban fog nyelni és ez segít kiegyenlíteni a légnyomást fel- és leszállásnál.
-Maradjon ébren ereszkedés közben.
-Próbálja meg elkerülni a repülőutat, ha felső légúti fertőzése van, mivel ilyenkor nehezebb az Eustach-kürt működése.
-Orrcsepp alkalmazása hasznos lehet.
-Ha hallókészüléket használ, azt viselje a repülés során is.
-Hallgasson zenét, vagy nézzen a filmet ha van a légitársaságnak ilyen szolgáltatása, mert ez segíti figyelme elterelését a fülzúgásról.
-Ha tudják, hogy repülés előtt idegesek, izgulnak akkor alkalmazzanak olyan stresszoldó technikákat amelyek segítik az ellazulást, ezáltal minimálisra csökkentik a fülzúgást.
Forrás: http://www.tinnitus.org.uk/
***
Ez is enyhítheti a tinnitust
A Washington Egyetem fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti tanszékén készült egy tanulmány. Azt vizsgálták, hogy a Melatoninnak milyen hatása van az alvászavar csökkentésében, valamint fülzúgásban. A Melatonin egy hormon amit a tobozmirigy termel, és az emberi alvás-ébrenlét ciklust szabályozza. A vizsgálatot krónikus tinnitusban szenvedőknél végezték. A páciensek 4 héten keresztül napi 3 mg Melatonint kaptak néhány órával a lefekvés előtt. Minden esetben javult az alvás minősége, de különösen azoknál, akiknél a legrosszabb volt az a kezelés előtt. Néhány páciens esetében a tinnitus egyéb tünetei is mérséklődtek. A jobb alvásminőség a páciensek jelentős részénél a négy hét eltelte után is tartós maradt. A Melatonin patikai forgalomban is kapható vény nélkül.
***
A burn out (kiégés) fülzúgáshoz is vezethet
A fülzúgásban, csengésben szenvedők száma erőteljesen növekszik. Sőt a korábbi tendenciákhoz képest egyre nagyobb számban a fiatalabb korosztály panaszkodik erre a kínzó tünetre.
Freunderbereger pszichoanalitikus alkotta meg a kiégés, azaz a burn out fogalmát. Krónikus érzelmi megterhelések (munkahelyi, családi, egzisztenciális),stresszek nyomán fizikai,mentális,és emocionális kimerülés jelentkezhet, amely a reménytelenség, a célok az ideálok elvesztésével jár.
A kiégés diagnosztizálása a szakemberek (pszichológusok,coachok) számára ma már megfelelő vizsgáló módszerek birtokában nem okoz nehézséget. A kiégés az enyhétől az igen súlyos változatig terjed. Minél később ismerik fel a jelenséget annál nehezebb a gyors kezelés lehetősége.
A kiégés pszichoszomatikus tünetképzéshez ( többek között: fülzúgás, szédülés, fejfájáshoz) vezethet. Később depresszióval, és nem ritkán munkaképtelenséggel is együtt járhat.
A kiégésben szenvedő immunrendszere gyengül, az egyén képtelenné válik a kikapcsolódásra. Jellemzőek az alvászavarok, rémálmok, mellkasi szorítás, emésztési zavarok, gyorsabb pulzus, testsúlyváltozás.
A jelenség minden olyan hivatásban előfordulhat, ahol az emberekkel folytatott közvetlen kommunikáció jelentős szerepet tölt be (pl. orvos, pszichológus, bankár, rendőr, informatikus, pedagógus, ügyfélszolgálati munkatárs, munkahelyi vezetők).
Amikor valaki fülzúgást észlel az orvosi kivizsgáláson túl a kiégésre is érdemes figyelmet fordítani. A szakemberek rendelkeznek hatékony gyógyítási eszközökkel. Az idejében felismert burn out sok felesleges kivizsgálástól és szenvedéstől mentheti meg a tinnituszban szenvedőt.
***
Tinnitus továbbképzésről jelentjük
Október 30-án pénteken Egyesületünk megtartotta egész napos akkreditált továbbképzését orvosok és pszichológusok részére. A Kult13 előadótermében telt ház volt. Az előadásokat a fülzúgásban nemzetközileg is elismert fül-orr-gégészek, neurológus, pszichiáter és pszichológus előadók tartották. A tanfolyam végén a résztvevő szakorvosok megkapták a Semmelweis Egyetem akkreditációs igazolását. A hallgatók a fül- orr-gégészettől kezdve, a neurológián, pszichiátrián át egészen a pszichológiai módszerekig, áttekintést kaptak a legkorszerűbb gyógymódokról.
***
Jó hírnév társul az SGV védjegyhez
Egyesületünk 15 éve áll a fülzúgásban, fülcsengésben szenvedők szolgálatában. Hiteles tájékoztatással elérte, hogy mára egyre többen tudnak erről az igen kellemetlen munka és magánéletet tönkre tehető tünetről. Ennek elismeréseként az Egyesület megkapta a Semmelweis Garancia Védjegy használati jogot, 2015. október 15-én átvehettük az erről szóló tanúsító oklevelet!
A Semmelweis Garancia Védjegy az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ és a Nemzeti Betegfórum által létrehozott és működtetett tanúsító védjegy.
A Védjegy célja, hogy a transzparens adományozás érdekében a társadalom tisztában lehessen azzal, hogy az egészségügy területén és ahhoz kapcsolódóan tevékenykedő civil szervezetek (különös tekintettel a kórházak, egészségügyi intézmények alapítványai) a gyógyításra felajánlott összegeket mire fordítják, és ezáltal elkerülhetőek legyenek az adományok felhasználásával kapcsolatos visszaélések.
***
Zene hatása fülzúgásban
A zene – vizsgálatok és megfigyelések tanúsága szerint – megváltoztatja az embernek a testét érő ingerre adott válaszreakcióit. Bizakodásra adhatnak okot azok az igen költséges és szerteágazó kutatások, amelyek a zene tünetet enyhítő hatását vizsgálták. A kutatás vezetője úgy tapasztalta, hogy a zene csökkentette a stresszt, ami sok esetben a fülzúgás kialakulásának vezető oka. E kutatások szerint a zeneterápia a tinnitusban szenvedők akár 75%-ánál is eredményes lehet. A zenét kétféle módon alkalmazták a terápiában. Az egyik csoport passzívan hallgatta a zenét, ami azt jelenti, hogy a háttérben zene szólt, míg a kísérletben részt vevők a mindennapi tevékenységükkel voltak elfoglalva.
A másik csoport azt az utasítást kapta, hogy ne a fülzúgására figyeljen, hanem a zenére. Ez a kísérlet egy héten háromszor, egyenként félórás időtartamban zajlott, amelyről a páciensek naplót vezettek. Célja nem más volt, mint megtanítani a pácienseket arra, hogy az éppen végzett tevékenységére koncentráljanak, és ne a fülzúgásra, emellett pedig a zúgásra jó hatással volt a zene.
A zenehallgatás megtörheti azt az ördögi kört, amelyet a zúgás és az általa kiváltott, illetve felerősített stressz képez, és megváltoztatja az agy reakcióját. Így a tinnitus már nem fogja annyira zavarni a pácienst, mint korábban.
***
A zajok hatása
Környezetünkből egyre több olyan zaj éri szervezetünket, amely átmeneti panaszokat vagy maradandó károsodást okozhat.
Nehéz egyértelműen meghatározni, milyen zaj/hang befolyásolhatja káros módon az egészségünket, hiszen hatásuk számos tényezőtől függ. Egyik legfontosabb a hangerő (hangosság), de emellett a hang frekveciájának (hangmagasság), a hang összetételének (színkép), torzításoknak, a hanghatás időtartamának, irányának, a hang folyamatosságának is jelentős szerepe van. Számít az is, hogy a hozzánk érkező hangokra felkészültünk-e, vagy váratlanul érnek bennünket, és milyen körülmények között (napi munka, szórakozás kapcsán, vagy éppen a pihenésünk ideje alatt) ér minket a hanghatás. Az egyéni érzékenység is befolyásolja a hangok megítélését és az általuk okozott károsodást.
A különféle zajok/hangok hatására kialakulhat ingerlékenység, fejfájás, alvászavar, keringési zavar, csökkenhet a koncentrálóképesség, valamint fülünk és hallásunk károsodhat.
A fülben létrejött elváltozások lehetnek átmenetiek, de sajnos gyakran maradandó károsodást okozhat a zaj/hang és a kialakult panaszok – teltségérzés a fülben, hallásromlás, fülzúgás, fülcsengés, hangok iránti fokozott érzékenység- állandósulhatnak.
A fülünk nem egyformán reagál a hangokra, a 4000 Hz körüli hangokra a legérzékenyebb. A hallásromlás is ezért először e frekvencia körül jelenik meg, később a szomszédos frekvenciákra is kiterjedhet.
A napi élet 65-85 dB közötti erősségű hangjai már okozhatnak különböző panaszokat, 85 dB-es hangerő felett számolni kell a halláskárosító hatással.
A külföldi vizsgálatok, statisztikák azt mutatják, hogy az egyre aktívabb, egyre erősebb hangokkal, zajokkal teli életünk eredményeként a most 46 és 64 év közötti emberek között 26%-al több a hallássérült, mint az előző generációnál, és várható, hogy a következő generációnál közel duplájára emelkedhet a halláskárosultak száma.
A károsító zajokkal/hangokkal nemcsak a már ismerten zajos munkák kapcsán találkozhatunk (légkalapáccsal, fúró-, fűrészgépekkel dolgozók, fémmegmunkálással foglalkozók stb.)
Egyes tanulmányok szerint az uszodákban, fitness centrumokban, bevásárló centrumokban, éttermekben- különösen háttérzene mellett- gyakran a határérték (85 dB) fölé emelkedik a hangerő.
A diszkókban az átlagos hangerő 90-105 dB, a rock koncerteken 100-115 dB között van, időnként 120 dB fölé emelkedik. A fiatalok körében egyre nagyobb veszély az MP3, iPods készülékek használata miatt. Egyrészt a tapasztalatok, vizsgálatok szerint a készülék hangereje gyakran meghaladja az ártalmatlan szintet különösen, ha a környezeti zajok mellett, például utcán, közlekedési eszközön használják azt. Másrészt ezen készülékek memóriakapacitása lehetővé teszi az órákon át tartó folyamatos zenehallgatást, ami a hallószerv fáradásához és esetleges károsodásához vezet.
Minél nagyobb a hangerő, annál rövidebb ideig szabad folyamatos zajjal terhelni fülünket.
például:
- 90-92 dB folyamatos hangerő kb. 2 óra eltelte után,
- 105-107 dB folyamatos hangerő kb. 4 perc eltelte után,
- 115-120 dB hangerő néhány másodperc elteltével fülünk/hallásunk károsodását idézheti elő, amely lehet átmeneti is, de a hosszú ideig tartó, erős, folyamatos zajterhelés hatására a belső fülben elhelyezkedő szőrsejtek (érzéksejtek) károsodása véglegessé válhat.
Ha a hangok/zajok okozta halláscsökkenés már végleges, a további romlást még megakadályozhatjuk a megfelelő védőeszközökkel, de még fontosabb, hogy panaszok esetén minél hamarabb szakember (fül-orr-gégész/audiológus szakorvos) segítségét vegyük igénybe.
Legfontosabb, hogy ismerve a hangok szépsége mellett annak veszélyeit is, próbáljuk védeni fülünket, hallásunkat – szakemberek segítségét igénybe véve – és ezzel megelőzhetjük a károsodás kialakulását.
Dr. Ferenczi Zsuzsa
***
A pedagógusok is veszélyeztetettek
Az óvodákban és az általános iskolákban gyakran nagyon erős zaj uralkodik, mert a gyerekek játszanak, kiabálnak, egyszerre beszélnek, székeket húznak stb. A dán óvónői szövetség egy vizsgálatot rendelt el a zajterhelés mérésére. Az eredmények szerint 80 és 85 decibelt tesz ki az említett munkakörökben a zajterhelés. Egy hasonló egész napos hangélmény akár halláskárosodáshoz is vezethet. Az ipari üzemekben dolgozóknak például olyan eszközöket kell hordaniuk, amelyek védelmet nyújtanak a zajok ellen. A hosszabb ideig tartó nagyobb zaj egyaránt elfárasztja a felnőtteket és a gyerekeket. Súlyosbító körülmény, hogy hangosabb környezetben a gyerekek jobban hajlanak arra, hogy túlharsogják a zajt. A dán tanulmány ebből arra következtet, hogy mind a nevelőknek, mind a gyerekeknek hallásproblémái alakulnak ki, amelyek akár tartós halláskárosodást vagy fülzúgást eredményezhetnek.
„Úgy néz ki, hogy a gyerekek és a fiatalok nagyobb zajt tudnak csapni, mint a buldózerek és a légkalapácsok!” Így senki sem lepődi meg azon, hogy 70 százaléka a tanároknak a felmérésnek megfelelően halláskárosult illetve hallása érzékeny. Ez az adat 10 százalékkal nagyobb, mint a gépészeknél és a favágóknál.
