Környezetünkből egyre több olyan zaj éri szervezetünket, amely átmeneti panaszokat vagy maradandó károsodást okozhat.
Nehéz egyértelműen meghatározni, milyen zaj/hang befolyásolhatja káros módon az egészségünket, hiszen hatásuk számos tényezőtől függ. Egyik legfontosabb a hangerő (hangosság), de emellett a hang frekveciájának (hangmagasság), a hang összetételének (színkép), torzításoknak, a hanghatás időtartamának, irányának, a hang folyamatosságának is jelentős szerepe van. Számít az is, hogy a hozzánk érkező hangokra felkészültünk-e, vagy váratlanul érnek bennünket, és milyen körülmények között (napi munka, szórakozás kapcsán, vagy éppen a pihenésünk ideje alatt) ér minket a hanghatás. Az egyéni érzékenység is befolyásolja a hangok megítélését és az általuk okozott károsodást.
A különféle zajok/hangok hatására kialakulhat ingerlékenység, fejfájás, alvászavar, keringési zavar, csökkenhet a koncentrálóképesség, valamint fülünk és hallásunk károsodhat.
A fülben létrejött elváltozások lehetnek átmenetiek, de sajnos gyakran maradandó károsodást okozhat a zaj/hang és a kialakult panaszok – teltségérzés a fülben, hallásromlás, fülzúgás, fülcsengés, hangok iránti fokozott érzékenység- állandósulhatnak.
A fülünk nem egyformán reagál a hangokra, a 4000 Hz körüli hangokra a legérzékenyebb. A hallásromlás is ezért először e frekvencia körül jelenik meg, később a szomszédos frekvenciákra is kiterjedhet.
A napi élet 65-85 dB közötti erősségű hangjai már okozhatnak különböző panaszokat, 85 dB-es hangerő felett számolni kell a halláskárosító hatással.
A külföldi vizsgálatok, statisztikák azt mutatják, hogy az egyre aktívabb, egyre erősebb hangokkal, zajokkal teli életünk eredményeként a most 46 és 64 év közötti emberek között 26%-al több a hallássérült, mint az előző generációnál, és várható, hogy a következő generációnál közel duplájára emelkedhet a halláskárosultak száma.
A károsító zajokkal/hangokkal nemcsak a már ismerten zajos munkák kapcsán találkozhatunk (légkalapáccsal, fúró-, fűrészgépekkel dolgozók, fémmegmunkálással foglalkozók stb.)
Egyes tanulmányok szerint az uszodákban, fitness centrumokban, bevásárló centrumokban, éttermekben- különösen háttérzene mellett- gyakran a határérték (85 dB) fölé emelkedik a hangerő.
A diszkókban az átlagos hangerő 90-105 dB, a rock koncerteken 100-115 dB között van, időnként 120 dB fölé emelkedik. A fiatalok körében egyre nagyobb veszély az MP3, iPods készülékek használata miatt. Egyrészt a tapasztalatok, vizsgálatok szerint a készülék hangereje gyakran meghaladja az ártalmatlan szintet különösen, ha a környezeti zajok mellett, például utcán, közlekedési eszközön használják azt. Másrészt ezen készülékek memóriakapacitása lehetővé teszi az órákon át tartó folyamatos zenehallgatást, ami a hallószerv fáradásához és esetleges károsodásához vezet.
Minél nagyobb a hangerő, annál rövidebb ideig szabad folyamatos zajjal terhelni fülünket.
például:
- 90-92 dB folyamatos hangerő kb. 2 óra eltelte után,
- 105-107 dB folyamatos hangerő kb. 4 perc eltelte után,
- 115-120 dB hangerő néhány másodperc elteltével fülünk/hallásunk károsodását idézheti elő, amely lehet átmeneti is, de a hosszú ideig tartó, erős, folyamatos zajterhelés hatására a belső fülben elhelyezkedő szőrsejtek (érzéksejtek) károsodása véglegessé válhat.
Ha a hangok/zajok okozta halláscsökkenés már végleges, a további romlást még megakadályozhatjuk a megfelelő védőeszközökkel, de még fontosabb, hogy panaszok esetén minél hamarabb szakember (fül-orr-gégész/audiológus szakorvos) segítségét vegyük igénybe.
Legfontosabb, hogy ismerve a hangok szépsége mellett annak veszélyeit is, próbáljuk védeni fülünket, hallásunkat – szakemberek segítségét igénybe véve – és ezzel megelőzhetjük a károsodás kialakulását.
Dr. Ferenczi Zsuzsa
